avagy egy rövid, de annál aktívabb családi nyaralás a Felvidéken…
1. nap (Selmecbánya)
Az úgy kezdődött, hogy Rózsahegy (Ruzomberok) szélén foglaltunk egy szuper szállást, amit tényleg csak ajánlani tudok mindenkinek, mert egy szuper, panorámás, tágas, és modern ház 1 nagyobb és 2 kisebb apartmannal. Az előzetes terveknek megfelelően odaúton megálltunk Selmecbányán egy rövid városnézésre. Összesen 10-en mentünk 3 kocsival és egy biciklivel. Ezt kellett összeegyeztetni úgy, hogy 13:00-kor találkozzunk Selmecbányán a megbeszélt parkolóban.
Selmecbányáról sok jót hallottunk már előzetesen, és tényleg egy nagyon hangulatos kis település, úgyhogy többszörösen is megérte útbaejteni. Az idő rövidsége miatt az alábbi listáról csak a Szentháromság teret, a főutcát, az Óvárat, és az Újvárat sikerült megnézni, de ez is elégnek bizonyult a társaság számára.
Selmecbánya – Top 20 látnivaló képekkel (Banská Stiavnica)
2. nap (Fátra)
A második napon maradtunk a környéken, és indulás előtt elmentem biciklivel körbenézni, hogy hova is érdemes a családot elvinni.
A felújítás miatt Likava vára – A Fátra vidék legszebb vára ki is esett az előzetes listáról. Ugyanígy megállapítottam, hogy Rózsahegy belvárosára sem érdemes időt pazarolni, úgyhogy 2 programpont maradt:
- A Hrabovska völgyben egy kiépített tanösvény kis vízesésekkel, létrákkal…
- Vlkolínec (Farkasd): UNESCO múzeumfalu
Eredetileg 2 külön túra lett volna, de menet közben kiderült, hogy a Hrabovska völgyből sétálva is el lehet jutni Vlkolinecbe. A kb. 7 km-es távra végül csak Papával ketten vállalkoztunk, a többiek kerülővel átjöttek kocsikkal. Aztán belelendültünk, és még a sípályák alját is megnéztük. Fentről érkezve még belépőt sem kellett fizetni, és ott újra egyesült a csipet-csapat.
3. nap (Magas-Tátra)
Az utolsó teljes napra a Magas-Tátra volt betervezve, azon belül is Ótátrafüred, és a Csorba-tó.
Ótátrafüred a Csorba-tó és Lomnic (a Tátra legmagasabb csúcsa) között található település, amire többen is úgy emlékeztünk, hogy tele van monarchia-korabeli épületekkel. Úgy tűnik, hogy az emlékek sokunkban megszépültek, mert többségében átvették a „hatalmat” az újépítésű házak, szállodák. Volt azért néhány XX. század eleji épület is, de néhány kivételtől eltekintve ezek vagy lepusztultak voltak, vagy éppen felújítás alatt álltak. Úgyhogy hamar tovább is álltunk, mert már itt sem volt egyszerű parkolóhelyet találni, és akkor még nem tudtuk, hogy mi vár ránk a Csorba-tónál…
A következő programpont tehát a Csorba-tó megtekintése volt. Nem kis szerencsével sikerült még 3 szabad helyet találni a nap közepén, aztán a kedélyek lecsillapítása végett a parkoló mellett található autentikus étterem meglátogatásával indítottunk. Nagyon kedves magyar nyelvű kiszolgálásban volt részünk, de siettünk is tovább.
Körbesétáltuk a tavat, és a kötelező fotózásokat igyekeztünk besűsíteni, hogy elérjük még az utolsó felvonójáratot. Ezen a sétán jött a felismerésem az ikonikus Pátria Hotel és az útköben is látott Kriván hegycsúcs sziluettjének hasonlóságával kapcsolatban, amiről külön poszt készült:
Végül 8-an felvonóztunk a Szoliszkó csúcsra, a nagyszülők lent vártak meg minket. Odaúton minden rendben volt, és maradt kb. 1 óránk, hogy körbenézzünk a hegytetőn. A csúcsig több, mint fél órás út vezetett, így azt nem értük el, de egy darabig felmásztunk. Ott készült az alábbi drónos videó is, amin már látszódtak a közelgő fekete fellegek, 1-2 dörgés kíséretében. Ennek ellenére a csúcson sütött a nap, de ahogy visszaértünk a felvonóhoz, ott már kaptunk egy kis esőt. Viszont messze nem annyit, mint lent, ugyanis a nagyszülők elmesélése alapján ekkora jégesőben még nem volt részük. A felvonókat leállították, így kérdéses volt, hogy hogyan jutunk vissza (40 másik emberrel együtt) a tóhoz. Erősen nézte a személyzet a radart, és az egyik esőszünetben újraindították a felvonókat, és gyorsan levittek mindenkit. Ez a gyorsaság érezhető is volt, mert amikor mindenki felszállt, akkor max. sebességre kapcsolták a felvonót (a Strava szerint 2-szer gyorsabban jöttünk le, mint ahogy fel).
Idő hiányában másra nem maradt idő, na de majd legközelebb: Csorba-tó, Fátyol-vízesés, rövid, családi túra a Csorba-tótól
4. nap (Besztercebánya)
Hazafelé egy másik bányavárosban, Besztercebányán álltunk meg egy rövid sétára, illetve ebédre, és onnan indultunk egyszerre haza. Besztercebánya látnivalói, nevezetességei
Odáig szintén biciklivel mentem, így nosztalgikus emlékek közepette keltem át Donovaly-n keresztül a hegyen, ahova télen többször is kiruccantunk akár 1-1 napos síelésekre is. Rózsahegy irányából nem volt hosszú a mászás (kb. 500m szint), a gurulás viszont annál hosszabb (és élvezetesebb) volt a szinte tükör aszfalton. Egyedül a végefelé furcsáltam, hogy a városhoz közeledve a 2-2 sávos úton nem volt alternatíva a biciklinek, de a magyarországi tapasztalataim alapján azért felülemelkedtem ezen a dolgon, és szerencsésen megérkeztem a megbeszélt találkapontra… 🙂
Az alábbi linken az összes videó megnézhető, ami a túrán készült.